Rózsa

A rózsa (Rosa), a rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó egyik növénynemzetség, illetve az ide tartozó cserjék virága. Kb. 200 rózsafajt tart számon a tudomány, ezeknek a többsége az északi félgömbre, főleg a mérsékelt égövre jellemző növény, néhány faj Mexikóban, a Fülöp-szigeteken és Etiópiában honos. A botanikai fajok (nem nemesítettek) hajtásai tüskések, szőrösek vagy ritkán kopaszak; cserje vagy kúszónövény alkatúak. Magasságuk a 2–5 m, a kúszó fajoké 20 m is lehet. Fajaik nagyon változékonyak, könnyen kereszteződnek egymással, ami nagyon megnehezíti elkülönítésüket.

A név a latin rosa főnévből eredeztethető, amelyet az ógörög nyelv hagyatékait is őrző oszk nyelvből kölcsönzött (rhodon, aiol formában: wrodon), ezen kívül a szó gyökerei lelhetők fel az arámi (wurrdā), az asszír wurtinnu, az óiráni *warda (vö. örmény: vard, aveszta: warda, szogd: ward, párthus: wâr) nyelvben.

Jellemzők

A rózsák többsége lombhullató, de néhány (főleg a Délkelet-Ázsiában őshonos) faj örökzöld vagy télizöld. A levelek összetettek, 5–9 (helyenként akár 3–13) levélkével és pálhával; szélük csipkés, és gyakran apró tüskék találhatóak a szárak alsó részén.

A legtöbb rózsafaj virága öt sziromlevéllel rendelkezik. Kivételt képez az Ázsiában őshonos négyszirmú rózsa (Rosa sericea), amelynek gyakran csak négy sziromlevél alakul ki virágán. Minden egyes virágszirom két könnyen felismerhető lebenyből áll, amelyek általában fehérek vagy rózsaszínűek, bár néhány faj esetén sárgák vagy pirosak is lehetnek. A sziromlevelek alatt öt csészelevél fedezhető fel (a Rosa sericea esetében négy). Ezek elég nagyok ahhoz, hogy szabad szemmel is már kellő távolságból, felülnézetből észrevehetőek legyenek, s zöld pontocskákként jelennek meg a sziromlevelek között.

A rózsafajok termése aszmagcsoport, amelyet a rózsáknál csipkebogyónak neveznek, és botanikailag áltermés, mert a magok a vacok egy részébe vannak süllyedve (nem csak a termő vesz részt a termésalakításban). A nem telt, szimpla virágú rózsák általában rovar általi megporzásban részesülnek, hiszen kellemes illatuk vonzza a méheket és egyéb rovarokat.

A fajok többségének termése piros, de néhány (pl. a Rosa pimpinellifolia) sötét-bíbor vagy fekete terméseket hoz. A csipkebogyónak külső húsos rétege van, benne mintegy 5–160 mag is található, melyeket merev, vékony növényi szőrök borítanak

Ismertebb fajok

• Rosa x alba - fehér rózsa
• Rosa arvensis - erdei rózsa
• Rosa canina - gyepűrózsa
• Rosa x centifolia - százlevelű rózsa
• Rosa foetida (syn. R. lutea) - sárga rózsa
• Rosa gallica - parlagi rózsa
• Rosa glauca (syn. R. rubrifolia) - piroslevelű rózsa
• Rosa hugonis (syn. R. xanthina) - arany rózsa
• Rosa multiflora (syn. R. polyantha) - sokvirágú rózsa
• Rosa nitida - fényeslevelű rózsa
• Rosa pendulina (syn. R. alpina) - havasalji rózsa
• Rosa roxburghii (syn. R. roxburghii) - foszlókérgű rózsa
• Rosa rubiginosa (syn. R. eglanteria) - rozsdás rózsa
• Rosa rugosa - ráncoslevelű rózsa
• Rosa sancti-andreae (syn. R. villosa var. sancti-andreae) - szentendrei rózsa
• Rosa sericea (syn. R. tetrapetala) - négyszirmú rózsa
• Rosa spinosissima (syn. Rosa pimpinellifolia) - jajrózsa
• Rosa tomentosa - molyhos rózsa
• Rosa villosa (syn. R. pomifera) - gyapjas rózsa
• Rosa virginiana (syn. R. lucida) - virginiai rózsa

Magyarországon honos fajok

• vadrózsa (Rosa canina),
• jajrózsa (Rosa pimpinellifolia),
• havasalji rózsa (Rosa pendulina) Védett.
• szentendrei rózsa (Rosa sancti-andreae) Védett.

A HuPont.hu ingyen honlap készítő az Ön számára is használható! A saját honlapok itt: Ingyen honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat